Magyarország madárvilágát egy kiállításon áttekinteni szinte lehetetlen feladat. Hazánkban 370 madárfajt figyeltek meg, ebből 200 faj rendszeresen fészkel. A látható madarak egy része ritka kóborló, amelyek megpillantása még a szakembereknek is igazi csemege, és jó néhány fajnak az állománya annyira kicsi - vagy ami sajnos jellemzőbb, a környezet pusztulása miatt annyira lecsökkent - hogy az országnak csupán egy-két pontján figyelhető meg. Mintegy 200 madárfaj megfigyelése azonban a természetjáróknak nem jelenthet nagy nehézséget.
A madárvilág faji összetétele függ a klímához kapcsolódó növénytakaró faji összetételétől. Minél gazdagabb és változatosabb egy élőhely növénytakarója, annál gazdagabb lehet az ott élő állatvilág, így a madárvilág is. Hazánk tájai változatosak: a vizes élőhelyek, a füves puszták, a síkságok, a domb- és hegyvidékek erdőségei számtalan eltérő igényű madárfajnak biztosítanak élőhelyet. A Magyarországon megfigyelhető madárfajok viszonylag nagy száma az élőhelyek nagyfokú változatosságának köszönhető - szerencsére a természetes környezetünk egy részét az elmúlt évszázadokban sokkal kevésbé “sikerült” átalakítani, elpusztítani mint a Nyugat-európai országokban.
A madarak evolúciós sikerüket a kiváló alkalmazkodó képességeiknek köszönhetik. Nem egy-szerűen a levegő urai, gyakorlatilag minden ökológiai életteret elfoglalnak, így egy adott élőhelyen gyakran egy más élőhelyre jellemző fajt is megfigyelhetünk.
A különféle vizes élőhelyek egy részén nem csak vízimadarak fészkelnek, a folyók, tavak természetközeli vízpartjait övező ligeterdőkben sokféle énekesmadár is költ.
Számos madárritkaságnak nyújtanak fészkelő vagy vonuló területet hazánk jellegzetes síkvidékei, hisz Magyarország a nyugati határa az erdős-sztyeppréteknek, ahol a nedvesebb turjánvidéktől a száraz szikes pusztáig a füves puszták többféle típusa előfordul.
Az erdőtársulásokban a fafajtáiktól függően több-kevesebb madárfaj él. A telepített akácosoknak, fenyveseknek szinte nincs madárvilága. A homogén bükkösökben, tölgyesekben már jóval több madárfaj költ. Az erdők közül a legváltozatosabb madárvilága a vegyes fafajtájú erdőknek van, ahol a talajszintet, a cserjeszintet, a bokrosok szintjét, a törzs szintet és az öreg fák koronaszintjét más és más madárfajok lakják.
Természetesen egy területen megfigyelhető madárfajok száma nagyon függ attól, hogy az emberi beavatkozások - a mezőgazdasági, az ipari munkák, vagy a gyakran érthetetlenül zajos kirándulók - mennyire zavarják az ott élő madarakat. Az érzékeny madarak indikátor fajok, hiányukból vagy eltűnésükből rögtön következtethetünk a terület ökológiai értékére.
A vizekhez, a mocsarakhoz, a szikes tavakhoz kötődő fajok, valamint a nagy testű, zavarást nehezen tűrő ragadozómadarak, a sztyepprétek félénk madarai, a hagyományos paraszti gazdálkodáshoz kötődő madarak a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésével egyre jobban veszélyeztetettek. A “zöldmezős” beruházások (ami valójában a zöld mező lebetonozását, elpusztítását jelenti), az autópályák, autóutak építése, a vízpartok turisztikai célú fejlesztése, gyakran a ritka és értékes ökoszisztémák meggondolatlan és helyreállíthatatlan elpusztításával jár. Elgondolkodtató, hogy a Balaton, a Velencei-tó nagy része a nádasok, a part menti füzesek kipusztítása miatt a madarak költésére alkalmatlanná vált.
Az elmúlt 30 évben minden erőfeszítés ellenére több madárfaj állománya drasztikusan lecsökkent. Szerencsére ennek ellenkezőjére is van példa, több ritka faj állománya megerősödött. A madárfajok egy jelentős része rövid időn belül kipusztulna aktív védelmük nélkül. Fennmaradásuk csak a számukra megélhetést nyújtó növénytársulások, élőhelyek fenntartásával lehetséges. A madárvédelem egyet jelent az élőhelyek védelmével, a madárvédő szervezetek emiatt tartoznak a legaktívabb természetvédő csoportok közé.
A Magyarországon fészkelő vagy vonuló madarak csaknem kivétel nélkül védettek, a leginkább veszélyeztetettek fokozottan védettek, melyek közt egymillió forint természetvédelmi értékű fajok is vannak!
Kiállításunkban énekesmadarakat és vízimadarakat mutatunk be. Ezek közt olyan közönséges fajok is helyt kaptak, mint a vörösbegy, meggyvágó, zöldike, vagy a vetési varjú (ami énekesmadár!), de a vízimadarak között láthatunk igazi ritkaságot is, az énekes hattyút.
Akit a madarak érdekelnek, annak hasznos és érdekes olvasmány Herman Ottó könyve, a "Madarak káráról, hasznáról." Terepi madárhatározáshoz nélkülözhe-tetlen Petterson: "Európa madarai" című határozókönyv.
Hazánkban a madarak szervezett védelmével a Magyar Madártani Egyesület foglalkozik, (címük: Budapest, 1121 Költő u. 21., www.mme.hu.) ahol nem csak előadások keretében, hanem madárgyűrűző táborokban is bárki megismerkedhet a madarakkal.
A kiállítás fotóit készítette: Ihász Zoltán
